Opciós megállapodás feltételei. A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság
Tartalom
Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk? Szép Árpád Olivér Vételi jogot szeretne alapítani vagy jogát érvényesíteni?
Adott üzletrészt, esetleg ingatlant érintően szeretne többet tudni a vételi jogról? Nézzük meg a hatályos törvények tükrében, hogyan élhet vételi jogával, illetve milyen szabályok vonatkoznak Önre. Érdemes alaposan körüljárni a kérdést, mielőtt anyagi veszteség érné vagy elesne az Önt megillető lehetőségektől.
Mit jelent a vételi jog? A vételi jog vagy más néven opciós jog kikötését a hatályos Polgári Törvénykönyv teszi lehetővé.
Tartalomjegyzék
A rendelkezés szerint adásvételi szerződések kötésekor a tulajdonos vételi jogot enged a vevőnek a dologra nézve. Tehát a vevő nem tudja — vagy nem akarja — a szerződés megkötésekor megvásárolni az adott dolgot.
A vételi jog viszont biztosítja őt arról, hogy ezt később megteheti egy egyoldalú nyilatkozattal. Így ez a szerződési kikötés biztosítékot ad a vevőnek, hogy megvegye a munkát keresek az otthoni adatbevitelről, amikor már alkalmasnak látja az időt. A Ptk. Opciós megállapodás feltételei törvény szerint opciós megállapodás feltételei szerződésben rögzített jogra lehet később hivatkozni.
A szóbeli megállapodás, a ráutaló magatartás, vagy az egymás tenyerébe csapás nem elég. Az is fontos részlet, hogy az így kötött szerződésben a felek megállapodnak a vételárat illetően.
A vételi jog
Mivel a vételi jogot akár határozatlan időre is köthetik, így a tulajdonost a dolog értékváltozásának kockázata fenyegetné. Ennek kivédésére ad lehetőséget a törvény azzal, hogy nem ragaszkodik az ár pénzben való kifejezéséhez. Bármilyen más módon megegyezhetnek opciós megállapodás feltételei felek, ha az egyértelműen mutatja a vételár értékét. Ehhez azonban már tartani kell magukat. Tehát a szerződésben kikötött vételártól nem térhetnek el.
Milyen esetekben használjuk a vételi jogot?
Vételi jogot ingó dolgokra és ingatlanra egyaránt lehet alapítani. A törvény szerint azonban az ingatlan esetében gyakorolt vételi jogot be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ingóságok esetén közhiteles nyilvántartásba.
Csakis így biztosítható a törvényi garancia a későbbiekben. Lejárhat-e a vételi jog? A hatályos Ptk. Ez azt jelenti, hogy akár határozatlan időre is biztosítható a dolog megvásárlásának joga.
- Pénzkeresés hatékony módjai
- Legal A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Szerző: Dr.
- Megtalálja hogyan lehet pénzt keresni
- A csereopció lényege
- Érkezik az új ötszáz forintos
- A Mol bejelentette, hogy asz UniCredittel kötött, 5,4 millió darab Mol-részvényre vonatkozó opciós szerződés várhatóan február én elszámolásra kerül a felek között.
Mivel szerződésben kell rögzíteni a részleteket, így nem fenyegeti a feleket a kár veszélye. Hiszen az időbeli korlátokat a eladó és a vevő határozzák meg saját érdekeiknek megfelelően. A gyakorlatban azonban célszerűbb, ha meghatározott időre alapítják a vételi jogot. Van-e ára a vételi jognak? Az opciós jog bejegyzésének a dolog vételárán kívül van díja. Ezt nevezik opciós díjnak, melyről a felek állapodnak meg. Természetesen annak fényében kell meghatározni a díj összegét, hogy a vételár és a dolog tényleges értéke között ne legyen feltűnő értékaránytalanság.
Ezt ugyanis bíróság előtt meg lehet támadni. Ha vételi jogunk van, megtagadhatja a tulajdonos az érintett dolog eladását? Ha egy ingatlanra vételi jogot alapítanak a felek, és még az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik, akkor a vevő számára ez biztosíték a megvásárlására. Tehát ez azt jelenti, hogy akkor is megvásárolhatja az ingatlant, ha a opciós megállapodás feltételei esetleg már nem akarja eladni.
1 A vételi jog tartalma
A bejegyzett vételi jogunkat opciós megállapodás feltételei is érvényesíthetjük, ha a tulajdonos azóta egy harmadik személy. Az egyoldalú nyilatkozattal közölt vásárlási szándék őt is kötelezi.
Hogyan alapíthatok vételi jogot? A vételi jog alapítása külön szerződésben történik, melyet ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba bevezetnek. Ingó dolgokra opciót közhiteles nyilvántartásba vétellel lehet szerezni. Amennyiben üzleti részesedést szeretne valaki vételi joggal terhelni, célszerű jogi képviselethez fordulni.
Mivel a gazdasági társaság összetételét és vagyoni helyzetét nagymértékben befolyásolhatja egy egyoldalú adásvétel, a szerződésben a lehető legpontosabban részletezni kell a feltételeket. A vagyoni kár elkerülése érdekében pedig legbiztosabb lépés egy szakjogász megkeresése. Mire nem köthető vételi jog?
Mit jelent a vételi jog?
A törvény kifejezetten kiemeli, hogy hitelbiztosíték céljából nem lehet vételi jogot alapítani. Ez azt jelenti, hogy nem tekinthető úgymond jelzálognak egy vételi jog kikötése. Ha a tulajdonos nem tudja kötelezettségét teljesíteni, a hitelezők a vételi jog miatt egyoldalú nyilatkozattal kielégíthetnék követelésüket. Ezeket a próbálkozásokat eleve semmisnek nyilvánítja a Ptk. Az idő múlásával a dolgok opciós megállapodás feltételei megváltozhat, ami opciós megállapodás feltételei nagy kockázatot jelent a felek számára.
Legyen szó ingóságról, akár ingatlanról, a szerződésben célszerű meghatározni a dolog értékének kiszámítására alkalmazandó képletet vagy egyéb módszert.
Ha viszont egy gazdasági társaság üzletrészére szeretne valaki vételi jogot alapítani, annak természetesen nagyobb a kockázata. Részesedést illetően vételi jog alapítása történhet szankciós okokból, esetleg érdekellentét feloldása céljából.
Ilyenkor azonban mérlegelni kell az esetleges árfolyamváltozást, és a tulajdonos váltásból eredő vagyoni viszonyokat. Mi történik a jogommal, ha megsemmisül a dolog?
Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk?
Ritka esetben előfordulhat, hogy a vételi jog gyakorlása előtt a dolog valami oknál fogva megsemmisül. A törvény egyetlen esetben mentesíti a kötelezettet a felelősség alól. Mégpedig akkor, ha igazolni tudja, hogy a dolog nem az ő hibájából ment tönkre, semmisült meg.