Opció ro
Tartalom
Előre 3. Különféle okai vannak annak, hogy egyes könyvtárakat különálló állományrendszereken tárolunk.
Az fstab minden fájlrendszerét csatolja, melyek bejegyzése nem tartalmazza a noauto opciót. A mount programot annyi példányban indítja, ahány csatolási kérés van. Ez a különböző csatolásokat párhuzamosan fogja végezni.
A másik gyakori ok, ami az imént említett fa opció ro ágainak különböző állományrendszereken történő tárolását indokolja, hogy ezek gyakran más fizikai vagy virtuális lemezeken, például a rendszerhez csatlakoztatott Hálózati állományrendszer eken vagy éppen CD-meghajtókon találhatóak.
A FreeBSD alapértelmezett állományrendszere az ufs.
A rendszerindítás során automatikusan nem csatlakoztatandó állományrendszerek esetén gyakran alkalmazott beállítás itt még a noauto. Egyéb lehetőségeket a mount 8 man oldalon láthatunk.
Amennyiben hiányzik ez opció ro mező, az automatikusan a nulla értéket jelöli. A nullás pass értékkel rendelkező állományrendszerek nem kerülnek ellenőrzésre.
A gyökér-állományrendszer melyet minden más előtt kell ellenőrizni passno értéke egy, míg az összes többi állományrendszer passno értéke általában egytől különböző. Ha egynél több állományrendszer is ugyanazt a passno értéket kapta, akkor az fsck 8 a lehetőségei szerint megpróbálja ezeket egyszerre ellenőrizni.
A mount parancs Az állományrendszerek tényleges csatlakoztatására avagy "mountolására" a mount 8 parancs használható. Ez az opció leginkább -v opcióval együtt használható annak megállapítására, hogy a mount 8 valójában mit is akar csinálni. Megegyezik a -o opciónál megadható ro vagy a FreeBSD 5.
Az "ufs" az állományrendszerek alapértelmezett típusa.